Délibáb szerelme

A Tündér Ilona nagy sikere után azt tervezte
a művész, hogy megfesti a délibábot, vagy ahogyan
az ő fantáziájában élt a magyar alföld levegőjének e tüneménye : megfesti a "Délibáb tündérnek a
Naphoz való szerelmét" és ami még ennél is merészebb ötlet volt : elhatározta, hogy képét el fogja
küldeni az 1867-iki párisi világkiállításra. Csakhamar el is készült e csodálatos festmény : a Nap
szárnyas táltoson repülő ifjú, fején csillagkoszorúval ; a Délibáb eszményien könnyű, lenge női alak, mely epedve emelkedik fol a hozzá lehajoló
Nap-ifjúhoz; Délibáb fátyol-finomságú leple a föld
közelében már gyenge köddé foszlik szét s a nagy
rónaságot ábrázoló háttér mélyén ott lebeg az
igazi délibáb, míg az előtér bokra alatt Szél úrfi
szendereg, álmával jelezve a délibáb tüneményének létrejöttéhez szükséges szélcsendet.
/Szabó László: Magyar festőművészet, 1916/