Drégelypalánk címere

Drégelypalánk község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben. Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, később Dragoly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy későbbi rézmetszeten Trigell néven szerepel. 1546-ból származó királyi dekrétum Dréghely-et említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent. Ezt a nevet valószínűleg a vár alapítóitól kapta, akik a nagyszerű építmények és a várat körülvevő kellemes benyomást keltő hegyek miatt nevezhették el így.
1626-ban, Bethlen Gábor újabb Habsburg ellenes hadjárata során Drégelypalánkig jutott el, itt várta Murtéza pasa és Ernst von Mansfeld csapatait, akit Wallenstein üldözött. Wallenstein szembekerült az erdélyi sereggel, amelyet a fejedelem vezetett, aki azonban megrettent a szembenálló Wallensteintől, és átadta a sereg vezérletét Petneházy Istvánnak, aki inkább az elvonulást javasolta Bethlennek: így az erdélyi seregek az éj leple alatt elvonultak Drégely alól.