Bánóczi László

Kozma utcai zsidó temető: 5B-8-1 Bánóczi László színházi szakíró, rendező, műfordító, Bánóczi József fia. Jogot Budapesten, filozófiát és esztétikát a berlini és lipcsei egyetemen tanult. 1904 óta részt vett a munkásmozgalomban. A szociáldemokrata párt művelődéspolitikájának aktív irányítója. 1904-ben a Thália Társaság egyik alapítója és megszűnéséig, 1908-ig egyik vezetője, ez az ő kezdeményezésére létesített munkáselőadásokat. Ő maga is számos ismeretterjesztő előadást tartott. 1908-tól 1920-ig az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője, 1918-21-ben az Országos Stefánia Szövetség igazgatója, 1920-ban a Vígszínház rendezője. 1924-től a Magyar Színház főrendezője. 1940-44-ben az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Művészakció vezetője, ahol 440 üldözött művésznek teremtett munkahelyet a budapesti Goldmark-teremben. A dramaturgia, szépirodalom, szociálpolitika, közegészségügy, közgazdaságtan köréből írt cikkeket, szépirodalmi műveket és színműveket fordított.
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)