Vadmurok

A növény latin neve: Daucus carota. A vadmurok a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjéhez, ezen belül az ernyősök (Apiaceae) családjához tartozó faj. Elterjedési területe egész Dél- és Közép-Európa, valamint Ázsia. A magasabb fekvésű helyeken ritkább. A vadmurok 50-100 centiméter magas, kétéves növény, borzasan szőrös, barázdás szárakkal és vastag, fehér gyökerekkel. Levelei kétszer-háromszor, ritkábban négyszer szárnyaltak, finom szálas vagy lándzsás cimpákkal. Az ernyővirágzat virágzás előtt és után gömbösen összehajlik. Gallérlevelei jól fejlettek, szárnyasan szeldeltek vagy 3 hasábúak, a hasábok szálasak. A virításkor kiterülő ernyő virágai fehérek, a középsők olykor bíborvörös színűek. Terméséréskor az összehajló ernyő közepén fészek alakú mélyedés keletkezik. A vadmurok a termesztett sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus) rokona. A vadmurok réteken, legelőkön, pusztafüves lejtőkön, szántókon, gyomtársulásokban, utak szélén igen gyakori. Üde vagy közepesen száraz, tápanyagban és bázisokban gazdag törmelék, agyag-, vályog-, kavics-, ritkán homoktalajokon nő.

A virágzási ideje májustól július végéig tart.
(Forrás: Wikipédia)