Hadik János gróf

Futaki gróf Hadik János Kelemen Béla nagybirtokos, politikus, miniszter, gróf Hadik András ükunokája, 1918. október végén három napig kijelölt miniszterelnök. Középiskolai tanulmányainak Kassán történt elvégzése után a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián végzett, majd 1884-ben huszárhadnagyként belépett az osztrák-magyar közös hadseregbe és Bácskába került a 10-es huszárokhoz. Katonai pályáját azonban már korán felcserélte a politikaival. 1893-ban főhadnagyi rendfokozatban szolgálaton kívül helyeztette magát.

1893. október 2-án Seregélyesen feleségül vette zicsi és vásonkeői gróf Zichy Alexandrát (1873-1949), akitől négy gyermeke született. Leszerelését követően tornanádaskai kastélyában lakva nagy terjedelmű birtokainak kezelésével foglalkozott. Aktívan részt vett Abaúj-Torna vármegye közigazgatási, gazdasági és társadalmi életében: a megyei gazdasági egyesület elnöke, továbbá a törvényhatósági és közigazgatási bizottságnak, valamint a legtöbb szakbizottságnak és választmánynak tagja, részben elnöke.

1894-től örökös jogon tagja lett a főrendiháznak. E minőségében kezdődött első politikai szereplése, amikor az egyházpolitikai harcok alkalmával a liberális irány mellett aktiválta magát. Ifj. Andrássy Gyula gróf híveként, 1901-ben a Szabadelvű Párt programjával Lakatos Miklóssal, a Függetlenségi Párt volt képviselőjével, ismételt jelöltjével szemben képviselői mandátumot szerzett az abaújszini választókerületben.

1904. november 18-iki "zsebkendőszavazás" után kilépett a Szabadelvű Pártból. 1905-ben disszidens programmal, 1906-ban pedig országos alkotmánypárti programmal jutott be egyhangú szavazással a szini kerületből a képviselőházba. 1906. április 19. és 1910. január 17. között a Wekerle-kormány belügyminisztériumi államtitkára volt, s mint Andrássy Gyula gróf első munkatársa kivette részét az alkotmánybiztosító törvények és a plurális választójogról szóló törvényjavaslat megalkotásából. 1908-ban megkapta Ferenc Józseftől a valóságos belső titkos tanácsosi címet.

Az Országos Alkotmánypárt alelnöke volt, a párt feloszlatása után is kiállt a koalíciós kormány mellett. 1910-ben nem vállalt mandátumot, de 1912-től 1917-ig már ismét a főrendiházi ellenzék vezére, a közjogi és törvénykezési bizottság tagja, 1913-tól 1918-ig az újjászervezett Országos Alkotmánypárt alelnöke.

1917. augusztus 23-ától az Országos Közélelmezési Hivatal vezetésével és a közélelmezési ügyek vitelével megbízott tárca nélküli miniszteri tisztséget töltötte be gróf Wekerle Sándor harmadik kormányában. Nem volt hajlandó eleget tenni az osztrák gabonaszállítási követeléseknek, így 1918. január 17-én lemondott tisztségéről (a minisztérium vezetését Nagy Ferenc államtitkárnak adta át), majd január 25-én végleg távozott hivatalából. 1918. október 29-én, a forradalmi mozgalmak előretörésének megakadályozására, az uralkodó és a homo régiusként Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg - az általános várakozással ellentétben - nem Károlyi Mihály grófot, hanem Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnökké. Wekerle Sándor 1918. október 30-án délelőtt 10 órakor búcsúzott a miniszterelnökség tisztviselőitől, Hadik János pedig ekkor vette át a miniszterelnökség vezetését. Este 10-ig folytatta kormányalakítási tárgyalásait, a következő eredménnyel: Ifj. Rakovszky István a király személye körüli miniszter, Návay Lajos belügyminiszter, Grünn János pénzügyminiszter, Fenyő Miksa kereskedelemügyi miniszter, nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter, Huszár Károly vallás- és közoktatásügyi miniszter, báró Kürthy Lajos közélelmezési miniszter. Az igazságügyi tárcát Bizonÿ Ákosnak ajánlotta fel, aki másnapra ígért választ. A honvédelmi miniszteri állás betöltését Hadik ugyancsak másnapig függőben tartotta.

A nap folyamán azonban Budapesten tüntetés kezdődött, amely felkelésbe csapott át. A felkelők megakadályozták egy menetszázad frontra küldését, kiszabadították a politikai foglyokat, elfoglalták a katonai térparancsnokságot, valamint a fontosabb középületeket és elfogták a katonai parancsnokot. Október 30-ról 31-re virradó éjszaka a felfegyverzett tömegek elfoglalták a főváros stratégiailag fontos pontjait.

Az események miatt Hadik János október 31-én hajnali 3 órakor megbízatását visszaadta, kormányának kinevezésére már nem kerülhetett sor, így Hadik közzététel nélkül kinevezett, de már esküt nem tett miniszterelnökként gyakorlatilag egy napig - pontosabban 17 órán át - gyakorolta hivatali jogkörét. Október 31-én győzött az "őszirózsás" forradalom, Hadik miniszterelnöki megbízatása megszűnt, és József főherceg homo regius - IV. Károly király jóváhagyásával - Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. Károlyi tehát Hadik utódja volt a miniszterelnöki székben, kormányának tagjai viszont a Wekerle-kormány tagjait követték hivatalaikban - belügyminiszterként csak ekkor került leváltásra maga Wekerle is. Hadik János gróf a Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott, de 2 hét után - Seregélyes lakosságának és ott fekvő uradalma alkalmazottjainak tüntető követelésére - szabadon engedték.

A forradalmak és az idegen megszállás után felhagyott a pártpolitikai tevékenységgel, főként a szociális és gazdasági problémák felé fordult. 1920-ban az Országos Közélelmezési Tanács elnöke, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) közgazdasági és pénzügyi szakosztályának elnöke, számos, főként gazdasági és gazdaságpolitikai egyesület és szervezet elnöke vagy tagja. Noha híve a földreformnak, élesen szembehelyezkedik Nagyatádi Szabó István mezőgazdasági reformjavaslatával. 1926-ban a Falusi Kislakásépítő Szövetkezetet vezette, de politikai okokból szeptemberben visszavonult.

1927-ben a felsőház tagja lett, a genfi világgazdasági konferencián képviselte a magyar kormányt. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása után annak főtanácsi tagjaként munkálkodott. 1927. március 26-ától az OMGE keretében megalakított Gazdák Országos Propaganda Szövetségének elnöke. Ez évtől több más magas beosztást is elvállalt: a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, majd az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének, az Országos Erdészeti Egyesületnek 1925 és 1933 között és a Dohánytermelők Országos Egyesületének elnöke volt. 1928-ban tagja lett a genfi Népszövetség mellett működő Gazdasági Tanácsadó Bizottságnak (Comité Consultative Economique). 1929-től az Országos Kivándorlási Tanács elnöke. Tagja volt az országos 33-as bizottságnak, azonban politikai okokból lemondott.

1926-ban a Herendi Porcelángyár Rt. Hadik Jánost választotta meg elnökké, mely tisztséget haláláig töltötte be. Róla nevezték el az egyik, tisztaságot jelképező hófehér, anyagában mintás, peremén a gazdagságot szimbolizáló aranycsíkokkal egyszerűségében is különleges herendi mintát (HD).
(Forrás: Wikipédia)