Gróf Károlyi György

Gróf Károlyi György. (A család birtokában levő festmény után.) Nagykárolyi gróf Károlyi György Károly József János Baptist főispán, politikus, mecénás, az MTA tagja. Széchenyi István és Wesselényi Miklós mellett a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt. Ifjúkorában egy ideig a császári seregben szolgált. Itt ismerkedett meg Széchenyi István gróffal, aki úgyszintén a hadseregnél teljesített szolgálatot. Baráti kapcsolatot alakítottak ki; Károly György utóbb Széchenyi útitársaként elkísérte őt a gróf több nyugat-európai utazására is.

1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Az Akadémia igazgató és tiszteleti tagja volt.

1830 körül a reformmozgalom támogatója Szatmár vármegyében. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik alapítója, elnöke 1839-ben. 1839-től az országgyűléseken a sógora, Batthyány Lajos által vezetett mérsékelt főrendi ellenzék tagja. 1841-től Békés vármegye főispánja. A Maros szabályozásának királyi biztosa. 1848-ban Szatmár vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.

1849-ben Kossuth Lajost üdvözölte Pestre bevonulásakor, bár a trónfosztást helytelenítette. A szabadságharc bukása után rövid fogságot szenvedett.

Szabadulása után birtokain gazdálkodott, mintagazdaságai országos hírűek voltak. 1854-ben megvásárolta a mintegy 27 helység határára kiterjedő debrői uradalmat, melyhez Parád is tartozott. 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alakított belőle. Halála után a hitbizomány elsőszülött fiára, Gyulára szállt. 1867-ben ismét Szatmár vármegye főispánja, később koronaőr, főudvarmester lett.

Ő építtette a pesti Károlyi-palotát, ahol a Károlyi család levéltárát is őrizték. Ezenkívül az ő parancsára készült el a grófi család kaplonyi díszes temploma és családi sírboltja is.
(Forrás: Wikipédia)