A nyelv keletkezés három komponense

A nyelv keletkezés három komponense Az agy, a társas élet és a
kommunikáció megváltozása
Pléh Csaba EKF Pszichológia Tanszéke és Megismerés és Kommunikáció Kutatócsoport pleh.csaba@ektf.hu
Előadás a DE Társas-Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport valamint a DAB Nyelvtudományi Munkabizottságának előadássorozatán Áttekintés
A tágan és szűken vett nyelvi készség
Az agy átalakulásai
Szociális változások. Tudatelmélet és tanítás. Kapcsolatuk az önkénnyel.
A kommunikációs változások és a nyelvi funkciók
Előnyelv-nyelv váltás, adaptációs és exaptációs mozzanatok
Az utóbbi fél évszázad újdonságai
A főemlős mentális szerveződés átalakulásának nagy elképzelései és a nyelv keletkezése
Alapkérdések
Az emberi nyelv egyedisége. Elválaszt-e az állatvilágtól a nyelv vagy éppen összeköt vele. Bickerton (2014) megfogalmazásában Wallace kérdése: hogyan lehet ekkora ugrás?
Darwin: a nyelv révén.
Egyetlen döntő mozzanata van-e a természetes nyelvnek, vagy több egymástól független evolvált mozzanat kombinációjaként jött-e létre? Generalitás szemben a modularitással
Többtényezős rendszer a nyelvi úton
Kiinduló kép: 60as évek Chomsky
Hauser, Chomsky és Fitch (2002) felfogása: Mindkettő van, folytonosan fejlődő közlési rendszer, s emberre sajátos nyelvtan
Adaptív haszon
Biológiai változások a nyelvhez vezető úton
Gégefő változása: nagyobb hang lehetőség, hosszabb üreg
Finomabb hangdiszkrimináció
Finomabb mozgásszervezés
Enkefalizáció
Tükörneuron rendszer
Gesztusok megjelenése
Majdani beszédközpontok
Asszimetriák az agyban
Agyi változások
Változások
Változások a szövettanban
A tükörneuron rendszer
A tükörneuron rendszer
Rizolatti, Fadiga , Arbib
Arbib (2002, 2003, 2005)
szekvenciája
I. Prehumán szakaszok
1. Megragadás.
2. A megragadás tükörrendszere (majom, ember)
3. A megragadás utánzása sokszori bemutatás alapján
(csimpánz, ember)
II. Hominid vonal
4. Összetett utánzási rendszer, kombinatorikus utánzással.
5. Protojelek kéz alapú kommunikációs rendszer.
6. Protobeszéd hajlékonyabb ellenőrzés a hangadó rendszer fellett.
A ma élő főemlősök erényei és korlátai
Társas átalakulások
Relaxált szelekció Deacon
Versengés és együttműködés kiegyensúlyozása
Gondolattulajdonító rendszer
Információs osztozkodás
Természetes pedagógia: tanítás-tanulás
Elemi gondolatolvasástól a nyelvig: Tomasello
Tomasello felfogása a társasság
alakulásáról és a kultúra keletkezéséről
Tomasello együttműködés elmélete
Az embergyermek közös célokat alakít ki
Együttműködő, osztozkodó
Segít
Ez információsan is igaz
Maga az információ téma számára
A természetes pedagógia
Mire volt jó a kezdeti nyelv?
Vadászat, munkaszervezés
Társas kapcsolatok olajozása: pletyka
Uralkodás, becsapás, dominancia:
gondolatolvasás
Imponálás a partnereknek: páva farok hatás: udvarlás
Dunbar kapcsolati elmélete
Az agymérettel nő a csoportméret
Embernél 120 fő körüli csoport
Csoportmérettel nő a kurkászási idő
Előembereknél ez már 40 % lenne
A nyelv első szerepe a puszta kapcsolattartás, kurkászási közösségek
A kurkászási idő növekedése a csoportmérettel
Mai világ: emberek kapcsolatai
Az architektúrák nagy változásai: Főemlős reprezentáció (Merlin Donald)
Az emberréválás mint kulturális fordulat
Csak félig tréfálkozom, mikor azt mondom, hogy az emberi evolúció újragondolható, mint a Nagy Hominid Menekülés az Idegrendszertől. Az emberszabású majmok s köztünk levő legfontosabb különbség a kultúra, pontosabban a szimbolikus kultúra, mely javarészt nem az agyi dobozon belül, hanem kívül van. A kultúra a kognitív tevékenységet számos agyban elosztja, s uralja tagjai gondolkodását
Donal: A mind so rare, 2001, 149.o.
A nyelv és a tudásmegosztás
Az evolúciós toborzás analógja: A szóforma vizuális terület Dehaene
Dehaene újraverbúválása
Az emberi agyi szervez dést az evolúciótól örökölt er s anatómiai és
kapcsolati korlátok jellemzik. A csecsem korban már igen korán megjelennek a rendezett neurális térképek és ezek a kés bbi tanulást bizonyos irányba befolyásolják.
2. A kulturális elsajátításnak (pl. az olvasás elsajátításának) meg kell találnia a maga neurális fülkéjét, melyek neurális er forrásaik egy jó részét erre az új használatra irányítsák át.
3. Amikor az evolúciósan végbement m ködésekre dedikált kérgi területeket új kulturális tárgyak szállják meg
KOGNITIV VÁLTOZÁSOK ÉS A NYELV Donald: a feltételek összegzése
A mai nyelv keletkezése az
NyKSz menetei
Előnyelv-nyelv váltásról, hogyan értelmezhetjük a szigorúan adaptációs és az exaptációs mozzanatokat a nyelv kialakulásában
Hogyan lesz szerkezet? A specifikus nyelvtani készség keletkezése
Jackendoff felfogás
Az ősnyelv nyelv váltás
(Bickerton)
Előembereknél: utánzás, hagyomány, cselekvési kategóriák. Protonyelv: cselekvő, cél, eszköz, fogadó, hely kategóriákkal
Szerkezeti viszonyok formaivá válnak (tartalom függetlenedés, mondattan)
Nyelvtani műveletek produktivitak (beágyazás, szerkezet ismétlés)
Nyelvtani morfémák (ragok, névelők stb.) jelennek meg
A szórend formai szerepekre rögzített használata alakul
Üres nyelvtani elemek jelennek meg (névmás, il pleut...)
Gesztus ősnyelv mai nyelv
T. Givón felfogása
Kultúra és kommunikáció társas főemlősöknél
Párhuzamos a kisgyerekkel
Givón hármas exaptáció
Bickerton (2014) felfogása
Átfogó kép:Kis spekulációval magyar