A Halotti beszéd

A Halotti beszéd. - (A legrégibb írott magyar nyelvemlék hasonmása.) A HALOTTI BESZÉD a legelső
összefüggő szövegű nyelvemlékünk és a magyar kereszténységnek
első irodalmi alkotása. Pray György
történetíró fedezte föl 1770-ben egy
Árpád-kori latin miséskönyvnek a
154-ik lapján, miért is a kézirat Pray-kódexnek neveztetik. A könyvet a pozsonymegyei Deáki monostorban élő
benczések írták 1220-1230 évek
között, de valószínű, hogy az, egy
régebbi XI. vagy XII. századbeli
szöveg másolata. A kódex 174 negyedrétü hártya levélből áll, melyet
több díszesebb kezdőbetű és kép ékesít. Az egész könyv "rideg", kapcsolás nélkül egymás mellé rótt gót
betűkkel van irva. A vörössel irt
szavak czímeket jelölnek, vagy utasításokat tartalmaznak a pap számára,
a szertartásra nézve. A Halotti Beszéd a kódexben található Agendának
(halotti szertartás) egy része és az
egyedüli magyar szöveg a teljesen
latin nyelven irt kéziratban. A nyelvemlék 32 sor, és mint a két feltűnő
vörös kezdőbetű mutatja, 2 részből
áll. Az első 26 sor a Halotti beszéd,
a 27-32. sorig, a Könyörgés.