A Magyar Nemzeti Múzeum a mult század derekán

A Magyar Nemzeti Múzeum a mult század derekán.
(Haeufler J. rajza után készült aczélmetszetről.) A M. Nemzeti Múzeum alapját Széchenyi Ferencz gróf, a legnagyobb magyar atyja vetette meg 1802-ben, midőn 11,884 nyomtatványból, több, mint 15,000 kötetből s 1,152 kéziratból álló gyüjteményét a nemzetnek ajándékozta. Az 1807-iki országgyűlés elhatározta, hogy Széchenyi alapítványa természetrajzi,- régiségi stb. tárak létesítésével általános múzeummá bővíttessék ki. Majd az 1832-36. évi országgyűlés 500,000 frtot szavazott meg a múzeumi épület költségeinek fedezésére. Az épület telke országos költségen megvétetvén, 1837-47-ig fölépült a múzeum pompás palotája. Az épület Pollák Mihály (szül. Bécsben 1778, megh. 1885 Budapesten) tervei szerint keszült, görög stílű, nemesen egyszerű alkotás, mely Budapestnek egyik legszebb terén, a Múzeumtéren áll. Homlokzata 8 hatalmas korinthusi oszlopon nyugszik és nagyszerű márványfalú lépcsőházát Lotz és Than hirneves festők freskói díszítik. A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára (178,578 kötet, 179,109 nyomtatvány) 3
folyósót és 12 nagy termet foglal el, a melyek között legnevezetesebb a Széchenyi-terem, a melyet a magyar hölgyek költségén bútoroztak be 1859-ben. E teremben őrizik a régi magyar nyelvemlékeket, (16) Corvin-kódexeket, ősnyomtatványokat stb. - A képtárban újabbkori jelesebb
magyar- és külföldi festők kiválóbb festményei láthatók. Ezenkívül van gazdag természetrajzi-, régiség- és néprajzi tára.