Vörösmarty öregkori arczképe 1855-ből

Vörösmarty öregkori arczképe 1855-ből.
Az egyedüli fénykép után, mely a költőt ábrázolja. VÖRÖSMARTY MIHÁLY (1800
- 1855.) a magyar irodalomnak
egyik legnagyobb alakja, a magyar
költői nyelv megteremtője,
lirai, epikai költő és drámairó. Mint
lirikus Petőfi felléptéig a legsokol-
dalubb, a legnagyobb hatásu és legkiválóbb
dalköltőnk. Legismertebb
époszai: Zalán futása (Pest 1825.);
Cserhalom (1825.); Két szomszédvár
(1831.). Legnevezetesebb drámái:
Csongor és Tünde (1831.); Kincskeresők
(1832.); Vérnász (1833.); Fátyol
titkai (1834.); Marót bán (1838.);
Áldozat (1840.) stb. Shakespeare fordítások:
Julius Caesar (1839.); Lear
király (1850.). ÖSSZes műveit legujabban
kiadta Gyulai Pál, Vörösmarty
Mihály összes munkái czím alatt
1884.)