Bajza József arczképe

Bajza József arczképe.
(Barabás rajza után.) BAJZA JÓZSEF (1804-1858.) lírai költő és történetíró, korá-
nak egyik legképzettebb és legrettegettebb kritikusa és polemikusa, a jóízlés és szép-stílus terjesztője. Legfontosabb
művei: Az epigramma theoriája (Tud. Gyüjtemény, 1828.);
Figyelmeztetés pesti könyvtáros Wigand Ottó tudományos és
mesterséges közönséges tárára (1830.); Válasz Döbrentey Gábornak
a Conversa1tions-Lexikon ügyében (1830.) Észrevételek a
Conversations-Lexikoni pörhöz (Székesfehérvár, 1840.); Melyik
a valódi Aurora? (l834.); Bajza versei (Buda, 1835.). - Történeti művei: Gróf Kohári István (Aurora, 1832.); Coriolán és
a háborgó Róma (Aurora, 1835.); Az éjszakamerikai egyesült
országok történetei, 2 köt. (ford. ]836.); Az emberi művelődés történetei (ford. 1844.); Az angol forradalom története (e (ford. 1844.); Világtörténet I. köt., A hajdankor (1845-47.); Eudoxia császárné. A Telekiek tudományos hatása (1844.); Szózat a pesti magyar színház ügyében (Buda, 1839.) stb. - Szerkesztette a Kritikai Lapokat (1830-36.); Az Aurorát (1830-37.); az Athenaeumot és melléklapját, a Figyelmezőt (1837-43.); Kossuth Hirlapját (1848.) stb. stb.- Műveit, Bajza József összes művei czím alatt, legteljesebben kiadta Badics Ferencz VI kötetben (1901.)