Petőfi szobra Budapesten

Petőfi szobra Budapesten.
Huszár Adolf műve. A PETŐFI-SZOBOR eszméjét, hazánk nagyhírű hegedűse, Reményi
Ede* vetette fel l860-ban, a ki ezen czélra az egész országban
hangversenyeket adott és a szobor költségeinek nagy
részét maga "hegedülte össze". A szobrot Izsó Miklós mintázta,
de ennek 1875-ben bekövetkezett halála miatt a kivitelt Huszár
Adolfra bízták, a ki Izsó terveinek és mintáinak alapján a szobrot
elkészítette és az emléket 1882. okt. 15-én a budapesti Petőfi-téren fényes ünnepély mellett felállították. A szobor nem a szerelem dalnokát, hanem a forradalom költőjét, a "harczra buzdító, riadót hangoztató Petőfit ábrázolja, a mint márcz. l5-én "Talpra magyar!"-ját szavalja. A költő-katona erőteljes szép alakja áll előttünk, a mint a szónoklás hevében jobb karját magasra emeli, leeresztett baljában irattekercset tart; az átszellemült szép fej, kissé hátravetve lelkesen tekint felfelé. Az alakot köpeny fedi, melyet a vállakon zsinór tart, mig jobb szárnya a balcsipőig felemelve, a kard markolatánál van összecsomózva, a honnan gazdag, puha redőzetben omlik le, szép tömör formát kölcsönözve a szobornak.
A gránit talapzat fölirása: Petőfi. - Nemzeti adakozásból 1882.
* Reményi Ede hegedűművész, zeneszerző szül. 1829-be Egerben, meghalt New-Yorkban 1898-ban. A Petőfi és Széchenyi szobrokra hangversenyeinek jövedelméből összesen 67.000 forintot adományozott.