Nádasdy Ferencz

Nádasdy Ferencz. Nádasdy Ferenc, nádasdi és fogarasföldi gróf főnemes, Nádasdy Pál és Révay Judit fia. Tudományszeretetének emlékét őrzi az általa pottendorfi nyomdájában, saját költségén kinyomatott törvénygyűjtemény (1685) és a Mausoleum pot. regum Hungaria című díszmunka. 1633-tól Vas vármegye főispánja volt, itáliai tanulmányútjáról 1642-ben tért haza, majd 1643-ban az evangélikusról áttért a katolikus vallásra. III. Ferdinánd 1646-ban királyi főudvarmesterré nevezte ki. 1655-től 1670-ig országbíró, 1667-től egyben királyi helytartó volt. Az ország többi vezetőjével együtt támogatta Zrínyi Miklósnak a török kiűzésére vonatkozó terveit. Hatalmas vagyona miatt magyar Krőzusnak nevezték. 1664. július 26-27-én Körmendnél részt vett a törökök ellen vívott csatában, ahol a magyar-horvát erőket vezette. A magyar szempontból elégtelen 1664. évi vasvári béke, valamint I. Lipót önkényuralma ellen az elégedetlenség még a főurak körében is megnövekedett: Nádasdy Ferenc országbíró is csatlakozott a Wesselényi-féle összeesküvéshez Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc mellett. Az összeesküvés leleplezése után bár kegyelmet kért (hiába jártak közben megkegyelmeztetése érdekében rokonai és barátai, sőt a pápa is), az országon kívül és idegen törvények szerint ítélő bíróság által minden méltóságaitól s javaitól megfosztották és lefejezték.
(Forrás: Wikipédia)