Dervis pasa

Dervis pasa. Dervis pasa török tábornok és államférfi. A krími háború kitörésekor ezredes volt, 1862-ben mint osztálytábornok vette át a főparancsnokságot egy Montenegro ellen operáló hadtest felett s a hadjárat befejezése után musir (marsall) lett. Később Albánia és Syria katonai és polgári kormányzója volt, majd 1873-ban Bosznia és Hercegovina katonai és polgári főkormányzója, de mert a felkelést nem tudta leverni, állását elvesztette s jó ideig kegyvesztett volt. Csak az orosz-török háború kitörésekor (1877) bízták rá a Batum mellett állott hadtest fővezérségét, hol sikerült neki aránylag csekély erővel az ellenséget sakkban tartani. 1879 tavaszán visszatért Konstantinápolyba, miután egy kis ideig az erzerumi 4-ik hadtest főparancsnoka volt. 1880-ban sikerült neki az albánokat megverni, azok előkelőbb vezéreit elfogni és Konstantinápolyba vinni. 1882 júniusában Egyiptomba küldték, hogy közvetítőként járjon el a Khedive és Arabi pasa közt, de küldetése eredménytelen volt. 1888 után a szultán főhadsegéde. (Forrás: kislexikon.hu)