Rákóczi koporsójából való ereklyék

Rákóczi koporsójából való ereklyék

Rákóczi koporsójából való ereklyék. (Félnagyságban rajzolva.) 1. Aranyskófiumból fonott csattok. 2. Szemfedő-foszlányok arany- s ezüstszálakból selyemfátyolba szőve. 4. Jeruzsálemi olvasó, drágakő- és lignum sanctum-szemekből. 5. Amoulette. 6. Aranyzsinór gombkapcsoló 7. Aranypaszománt-szegély. II. Rákóczi Ferenc a Rákóczi-szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi fejedelem. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól független állammá váljék. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, amelyhez tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is voltak erdélyi fejedelmek. Harca nem érte el a kívánt eredményt, de részleges sikere mégis volt: a Habsburgok elismerték Erdélyt önálló fejedelemségként és nem gyarmatosították. A magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. (Forrás: Wikipédia)

#metszetkép#ereklye#sírlelet#arany#temetkezési maradvány#Rákóczi Ferenc (Erdély: fejedelem), II. (1676-1735)
Forrás
OSZK EPA
Kapcsolódó
Eredeti adatok
Cím
Vasárnapi Ujság
Megjelenés
39. évf. 21. sz. (1892. május 22.)
Formátum
hetilap
Megtekintés a DKA oldalán