Káldy Gyula

Káldy Gyula Káldy Gyula (Pest, 1838. december 18. - Budapest, 1901. március 6.) karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író, a magyar királyi operaház igazgatója. [...] A zene elméletén és a zongorán kívül, majd minden hangszeren alapos képzettséget szerzett, ami későbbi karnagyi és kompozitori pályáján nagy előnyére vált. [...] 1895 februártól kezdve mint a magyar zene sajátságait előadó tanár az országos magyar királyi zeneakadémián működött, a magyar királyi pedagógiumban pedig 1894 szeptembertől az éneket és a zenetörténetet tanította. Mind a két intézetben, a tanító és tanárképesítő vizsgálatokhoz miniszteri biztosnak volt kinevezve. 1895. augusztus 18-án (Nikisch távozása után) a magyar királyi operaház igazgatójának nevezte ki a kormány. A pedagógiai téren is működött 1875-től 1879-ig Budapesten mint énektanár a felső leányiskolában és 1894-95-ben az állami pedagógiumban hasonló minőségben. Felolvasásokat tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében zenei mutatványok kiséretében, a néprajzi társaság gyűlésein 1892. március 27-én és 1894. május 20-án. A Thököly Imre, I. Rákóczi Ferenc korabeli és a közvetlen utána következő időből való dalok, nóták, egyházi énekek és tánczokról 1672-1792. és A régi magyar katona, tábori és hazai dalokról a magyar történelmi társulat ülésein 1895. március 31., 1896. március 25. és december 20-án. (Forrás: Wikipédia)