Dirling M. Antónia, Harruckern Ferencz báró neje

Dirling M. Antónia, Harruckern Ferencz báró neje. Hazai történelmünk lapjai meleg elismeréssel szólnak ama derék és az utókor hálájára érdemes férfiakról, kik a török kiűzése után pusztán maradt óriási területeket lakhatókká, művelhetőkké tették, benépesítették és rendezték. S méltán; mert a közjó érdekében teljesített munkásságuk, mely az akkori időkben tengernyi fáradságba és áldozatba került, hazánknak nagy részét mentette meg az elvadúlás és kipusztulás veszélyétől s szerfölött megfogyott népünket ezer meg ezer munkás kézzel szaporította. A magyar művelődés történetében azért, mindig feledhetetlen lesz Mercynek, Patachicsnak, Károlyi Sándornak, stb. neve.
Éble Gábornak most megjelent műve ("A Harruckern és a Károlyi család." Genealógiai tanulmány, tizenöt képpel és műmelléklettel. 1895. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. Ára 1 frt 50 kr.) két kiváló alakkal szaporítja e derék férfiak számát, mikor a férfiágon rég kihalt Harruckern család származását ismerteti, s jeles tetteit méltatja.
E nagy érdemű családról eddig vajmi keveset, többnyire mesés dolgokat tudtunk. Beszéltek a családfő hihetetlen gazdagságáról, alacsony származásáról s néhány tréfás tettéről; de ezek, az első kivételével , mint szappanbuborékok oszlanak szét Éble kritikája alatt.
A Harruckern bárók ősei - Éble könyvének hiteles adatai szerint - nem linzi pékek, hanem schenkenfeldeni becsületes polgárok voltak. Schenkenfelden községben született Harruckern János György is (1664), a magyar bárói ágnak megalapítója s Békés vármegyének örök érdemű benépesítője és szervezője.
...
Harruckern János György kétszer nősült. Első nejétől, Fellensteini Fellner Annától nem született gyermeke. Másodszor 1693. márczius 29-én kelt egybe a Forsterek ősnemesi családjából származott Vorstern (vagy Forstern) Anna Máriával. E szép és kitűnő műveltségű nő nagy vagyont vitt magával Harruckern házába, s magas összeköttetéseivel nagyban elősegítte férje emelkedését. A családnak hazánkban való letelepedése után férjével együtt ő is Magyarországba jött, és résztvett annak áldásos munkáiban. 1729-ben a király Harruckernét is magyar bárói méltósággal tüntette ki.
E házasságból öt gyermek: két fiú és három leány született; az egyik fiú még atyja életében meghalván, az általános örökös a legidősebb gyermek: Ferencz Domonkos lett. A hatvan négyszögmérföldnyi, rendezett birtokot, házakat és egyéb kincseket tehát ez a fiú, családjának utolsó férfisarjadéka vette át.
Ferencz Domonkos telve lelkesedéssel, apjának minden nemes tulajdonságával folytatta és fejlesztette annak művét. Békésvármegyének - főkép az inség és árvizek idején - bőkezű és humánus főispánja volt. Telepítéseivel nagyban emelte a vármegyét, de meg birtokainak értékét is. Buzgó katholikus létére is védelmébe vette az üldözött protestánsokat, lakóhelyet, földeket adományozott nekik s azonkívül szabad és nyilvános vallásgyakorlatot biztosított számukra. Nem utolsó érdeme, hogy a virágzó Orosháza községének is ő vetette még az alapját. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. junius 2.)