Fejkötő (régi selyem himzés Bán trencsénmegyei községből) és kötény (régi áttört munka)

Fejkötő (régi selyem himzés Bán trencsénmegyei községből) és kötény (régi
áttört munka).
Izabella főherczegnő tulajdona. A felvidék hímző házi ipara.
... Sajnos, sok helyt kiveszőben volt és van a hímző házi ipar. A népviselet elvárosiasodik, az izlés romlik, silány anyaggal készülnek a hímzések; némely vidéken, hol régen finom házi gyolcson, lenbatiszton szép selyemmel dolgoztak, ma rikító szinű gyapottal, gyári pamutszövettel elégesznek meg. De szerencsére helyenként, daczára a városok közellétének, bámulatos hűséggel őrzi meg viseletét a nép s öltözete diszítményének eredetiségét. Itt a művészet is tanulhat. A motívumok csoportosítása, a munka kivitele bámulatos ügyességre s gyakran finom izlésre vall.
A mai népies munkáknál még érdekesebbek a régi hímzések, melyekben feledésbe ment tekhnikát, változatos öltéseket, néha valóban művészi rajzokat lelünk, a moderneknél szebb, enyhébb szinezéssel s a legjobb anyag felhasználásával.
Nagyrészt finom gyolcson, szines finom spanyol selyemmel készültek ezen régi himzések, (melyek eredete és hazája Pozsony-, Trencsén- és Nyitra-megyék), ritkán egy kis arany is vegyül a selyem közé, de gyakori az egészen fehér himzés is.
Ezen régi mintákat kötényeken, fejkötőkön, kendővégeken, ingujjakon találjuk, bámulva a szorgalmat, melylyel hihetőleg földmívesnők a múlt század végén ruházatok részleteit készítették. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. április 3.)