Kossuth szobrának leleplező ünnepélye Miskolczon

Kossuth szobrának leleplező ünnepélye Miskolczon.
Barna Hugó fényképe után. Kossuth miskolczi szobra.
Miskolcz az első város, mely Kossuth Lajosnak nagyobb szabású, művészi kivitelű szobrot emelt, s melyet lelkesültségtől áthatott nagy közönség jelenlétében pünkösd hétfőjén lepleztek le, hogy a jövőnek is hirdesse a nagy hazafi halhatatlan érdemeit és a nemzet fiainak el nem enyésző háláját.
Az ünnepélyre sok vendég érkezett különösen Borsodmegyéből, melynek Miskolcz egyre növekedő és szépülő székhelye, de távolabbi vidékekről s nevezetesen Budapestről is sokan érkeztek meg, kiket a lobogó-díszbe öltözött város szokott vendégszeretettel fogadott. ...
Az ünnepélyt Soltész Nagy Kálmán, Miskolcz város polgármestere nyitotta meg, rövid, de magvas beszédben előadván a szobor keletkezésének történetét és méltatván annak, mint a hazafiui kegyelet megtestesülésének becsét. Ő után Tóth Pál, a miskolczi ref. felsőbb leányiskola igazgatója fejtegette hosszabb beszédben, hogy ki volt Kossuth és ki lesz ő a magyarnak ezután is mindig. E beszéd végeztével lehullt a lepel a szoborró1, melynek előtüntére mindenki levette kalapját s zúgó éljenzésben tört ki az egész közönség. A szobor megalkotóját, Róna Józsefet vállaira kapta a nép s úgy hordozta darab ideig, folyvást éltetve sikerűlt műveért...
Az érczszobor életnagyságot haladó alak. Kossuth Lajost tevékenységének fénykorából, azon időből ábrázolja, mikor városról-városra járva szónokol s a nemzetet az 1848-iki megtámadott törvények védelmére fölhívja s a honvédséget megteremti. Férfiasan szép alakját díszmagyarruha födi, mely fölött mentéje könynyedén hátra vetve simul le válláról. Jobb karját szónoki mozdulattal magasra emeli, mintha épen a haza veszélyét hangoztatná s a nemzetet fegyverre szólítaná; bal kezét, melyben strucztollas kalapját tartja, támasztékul szolgáló díszkardjának markolatján nyugtatja. A szép szobor négy méternyi magas talapzaton áll, mely Kiss István fővárosi építész tervezete szerint, szép fehér szemcsés kőből van faragva. Elején csupán ennyi a fölirás:
KOSSUTH 1802-1894. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. junius 5.)