Dsapan fővezér

Dsapan fővezér. Ázsia keleti partjaival szemközt fekvő szigetcsoportot igen­igen régóta
egy nevezetes nép lakja, melly bár igen szigorú elszigeteltségben, minden
idegenektőli elzárkozottságban évszázadokon át élt, - egy sajátlagos, az
európai népek miveltségétől felette eltérő, de magában annál érdekesb
önmiveltségre tett szert, - s melly a mongol fajhoz tartozván ennek
legjelesb nemzeteinek egyike. [...]

A dsapani nép nyolcz rendre oszlik: damjos vagy uralkodó fejedelmek,
nemesek, papok, kereskedők, közkatonák, parasztok, kézművesek és hajósok,
végre rabok.

A dsapani kormányalak hűbéri kényuraság. - A főhatalom a császárt illeti,
ki magát az Istentől származtatván, ég fiának czimeztetik. - Nevét kiejteni
tilos, a nép daczi sama - palota urának nevezi.

A daczi lakhelye Mijako, hajdani hatalma azonban sokat vesztett, - ugy hogy
ma már csak az egyházi ügyekre bir némi befolyással, a valódi fejedelem a
katonaság fővezére, ki Jedóban lakik s magát kubó-samának vagy főtábornoknak
czimezteti, - s kinek rajzát mai képünk ábrázolja. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. október 14.)