A hőgép (Caloricus gép)

A hőgép. (Caloricus gép.) Midőn a gőzgépek elkezdtek működni, azt vélte mindenki, hogy ezekben az
emberi ész leleményességének elérte netovábbját, legvégső határát. Hisz
nem határos-e a csodával, oly kocsikat látni, melyek roppant terheket a
legnagyobb gyorsasággal szállitnak tova, s látni oly hajókat, melyek a
folyam ellenébe eddig hallatlan gyorsasággal úsznak és vontatnak több hajót
maguk után - s mind e kocsik, hajók, önmagukból fejtik ki a szertelen vonó
erőt, csupán fűteni kellvén azok gépét!

A gőzgép az, mely mind e csudákat mivelé, mely azonban mindamellett is
felette távol áll a tökélytől! Fűtése költséges, kezeibe tisztátalan,
nehéz, szerkezete felette összetett, mesterkélt, ugy hogy a veszély ellen
semmi biztosságot sem nyujt, ezenkivül a gép igen nagy helyet foglal el s
megszerzése nagy tőkét vesz igénybe.

Többen törték fejüket e gép tökéletesitésén, s bár sok sikerült nekik, de
teljesen czélt nem értek. Végre Amerikában Eriksson egy gépet állitott elő,
melynek mozgatása nem a gőz, hanem maga a melegség, a hőség, a forró lég,
melyet a gőzgépnél a viz elgőzölésére forditnak. Ő tehát mellőzhette a
kazánt, a vizet s egyéb részeket, miáltal gépe egyszerübb, kisebb,
könnyebb, olcsóbb, könnyebben kezelhető, sőt, mint látható, kevesebb
fútőszert igénylő lett, mint a gőzgép. Készittetett is egy nagy hajót,
évekkel ezelőtt, e géppel ellátva; de ez nem sikerült. Mindazáltal
találmánya nem ment kárba, mert Amerikában, sőt már Európában is több
helyen, kisebb gőzgépek helyett, 1 egész 6 lóerejüig, nagy előnynyel
használják a hőgépet, a gőzgépek helyett.
...
A hőgép különösen a nyomdákban igen alkalmasnak és hasznosnak bizonyult be,
de használják továbbá emelőgépeknél, különféle malmoknál, szivattyúknál a
házban s kertekben, cséplőgépeknél sat. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. február 24.)