II. Lajos király holttestének feltalálása (Székely Bertalan festménye után)

II. Lajos király holttestének feltalálása. (Székely Bertalan festménye után.) "A pesti mütárlat termeiben néhány hónap óta egy megható nagy történeti
festmény vonja magára a müértők és közönség figyelmét. A kép érdekét neveli
azon körülmény, hogy a mü teremtője egy fiatal hazánkfia, ki jelenleg
Münchenben él müvészeti tanulmányainak, azon vágytól epesztve, bár
körülményei mielőbb megengednék, hogy a müvelt világ távolabb mükincseit
is mielébb meglátogathassa. Részint e czélból küldé hazájába emlitett nagy
müvét, hogy láthassuk eddigi haladását s nyerjünk okot további reményekhez.
Szóval, a münek vevőre van szüksége s a tiszteletdij egy magasra törekvő
fiatal kebel legforróbb vágyait elégitené ki.

Hogy távolabb körökben is ismertessék e mü, fényrajz után készült
fametszvényben mutatjuk azt be olvasóinknak, azon reményben, hogy a mü
szépségeit, ha egyebet nem, a compositio megható eredetiségét, legalább
sejtetnünk sikerülend. Székely Bertalan "II. Lajos király"-a mindjárt
az első felállitás alkalmával kellemes meglepetést idézett elő a főváros
müvészi köreiben, mi csakhamar azon átalános nézetben nyilvánult, hogy
oly tehetség, mely egyszerre ily erővel lép fel, a legmelegebb pártolásra
érdemes.

...

A mi a mü compositióját illeti, meg kell jegyeznünk, hogy Székely Bertalan
a mohácsi csatában elesett királyra nézve az eddig fennálló köznézettől
eltért. Mint a kép mutatja, Lajos király holttestét itt nem a Csele
patakból húzzák ki, hanem a földből ássák ki, hova a szerencsétlenül járt
királyt hivei valószinüleg mindjárt a csata végével sietve eltemették.
Hetekig tartott azután a keresés, melyet Zápolya János rendelt el, mig
végre az ideiglenes sirra és a tetemre ráakadtak. E megtalálási jelenetet
ábrázolja Székely Bertalan képe, egész nagyszerüségében s megható voltában.
A müködő alakok a komoly részvét, fájdalom s a felkent király hamvai iránti
tisztelet mesteri kifejezését mutatják." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. július 7.)