Horváth Mihály

Horváth Mihály. "Született 1809-ben Szentesen, Csongrádmegyében, honnan szüleivel öt
éves korában Szegedre költözvén, itt neveltetett s végezte az elemi s
középiskolákat. 1825-ben Váczon a növendékpapok közé lépvén, a bölcsészetet
s hittudományi hat éven át tanulta s mielőtt az utóbbit bevégezte volna, a
magyar kir. egyetemnél a szokott szigorlatok után, bölcsészet tudorává
emeltetett. Iskoláit végezvén, pappá szenteltetett. Mint segédlelkész
Dorosmán (Kis-Kunság) 3, Kecskeméten 2, Nagy-Kátán (Pest) 1½ évig
foglalkozott. Ez évek folyta alatt, tapasztalás-szerzés végett, hazánk nagy
részét időnként beutazta. Utolsó segédpapi állomásáról gróf Keglevich Gábor
fia nevelésére hivatván, a jelenlegi országos képviselőnek s az alsóház
egyik derék jegyzőjének, gr. Keglevich Bélának másfél évig volt nevelője.
E közben 1839-ben, választá meg őt a magyar Akadémia levelező, s 1841 sept.
3-án a történelmi osztályban rendes tagjává. Nevezetes, hogy akadémiai
székét 1842 nov. 22-én ily czimü értekezéssel foglalta el: "A magyar
honvédelem történeti vázlata." - 1840 nyarán ismét segédpapi állomást
nyert Nagy-Abonyban, honnan egy év mulva gróf Erdődy Kajetán fiai mellé
nevelőnek, innen pedig 3 év mulva a bécsi Thereziánumba a magyar nyelv és
irodalom tanárává hivatott meg. Végre 1847-ben pestmegyei Hatvan városába
plébánosnak, 1848-ban préposttá s még ez utóbbi évben csanádi püspökké
neveztetett ki. A viharos idők ugy hozták magukkal, hogy nemsokára az
akkori kormánynál megürült kultusminiszteri tárcza is az ő kezébe került.
Következése az lőn, hogy midőn a közügyek bomlása bekövetkezett, jeles
hazánkfiai nagy seregével ő is külföldön volt kénytelen keresni menedéket
az üldözők boszuja elől. Oda vonult akkor szive égető fájdalmával, a
dicsőült miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos özvegye is, gyermekeivel,
s mig a grófné Sveiczban és Belgiumban tartózkodott, Horváth Mihály is
az ő házának tagjává lőn, s a fiatal Emma és Ilona grófnőket (most gróf
Batthyány Gézáné és gróf Keglevich Béláné) valamint Elemér grófot ő
oktatgatta ekkor a magyar nyelv, irodalom, történet és statistika ismereteire.
Jelenleg Olaszországban lakik, az ott élő gróf Károlyi Györgyné házánál,
Pegliben, Genua mellett, és a grófné egyetlen leányát, Pálmát, ugyanazon
tárgyakra oktatgatja, - amellett folytonosan dolgozván kisebb és nagyobb
történelmi müveken." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. augusztus 11.)