Báró Wenckheim Béla

Báró Wenckheim Béla Báró Wenckheim József és második felesége, báró Orczy Terézia gyermeke. Igen fiatal korában vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben igen sűrűn találjuk az ő jegyzéseit. Már 21 éves korában táblabíróvá választották és még harminc éves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év múlva, 1839-ben követül küldték az országgyűlésre, ahol a reformpártban jó nevű szónoknak ismerték. 1848-ban az új magyar kormány Békés vármegye főispánjává nevezte ki és ugyanezen időben István főherceg nádornak is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és e miatt menekülnie kellett, s mikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ban újra békési főispán lett, majd a kiegyezés után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf Andrássy Gyula kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a király személye körüli miniszterséget, amelyet a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt miniszterelnök volt. Kormányában Tisza Kálmán volt a belügyminiszter. 1878. október 11. és 1878. december 5. között belügyminiszter volt.

(Forrás: Wikipédia)