Táncsics Mihály

Táncsics Mihály Mindazok a politikusok, gondolkodók és publicisták - nemesi liberálisok és centralisták egyaránt -, akikkel eddig foglalkoztunk, megegyeznek abban, hogy az ország polgári átalakulását evolúciós úton, lassú, fokozatosan végrehajtott reformok alapján képzelték el. A megreformált országban a vezető szerepet továbbra is a nemességnek szánták, még akkor is, ha - mint a centralisták tették - a polgársággal való eggyéolvadást kívánták. A negyvenes években azonban kialakult a közéletben a demokratizmusnak egy olyan irányzata, amely a formális jogegyenlőség követelésén túlmenően küzdött a nép felemelkedéséért, s amely uralkodóvá nem válhatott ugyan, de egyre jobban éreztette hatását, s előkészítette 1848-49 radikális ideológiáját. Ennek a demokratikus áramlatnak legkiemelkedőbb alakja - Petőfi előtt és mellett - Táncsics Mihály volt.

(Forrás: A magyar irodalom története)