Patti Adelina

Patti Adelina "Ő egy zengő Július Caesar, ki trillázva és mosolyogva mondhatja, hogy jött, látott és győzött. A dicsőség gyermeke, kinek nem jutott osztályrészül semmi amaz árnyakból, melyeket a nagyság fénye mellé képzeltet sok más, kiváló szellemi képesség története. Gyémántok szikrázó özönével jelenik meg, az uralkodás, a hódoltságok ékkövével. Ki ne óhajtotta volna tehát látni és hallani Pattit? Valóban okvetlenül látni is kell, és nemcsak hangját hallani, mert hatásának egyik eszköze a természet által szépséggel és kellemmel fölruházott külső megjelenésben rejlik. Pattit ezúttal csak hangversenyben, egyes opera dallamokkal hallottuk, de most már beszélik. hogy az őszszel operában is hallhatja Budapest. Egész olasz énektársasággal utazik, melynek tagjai gyakorlott énekesek, de jobbára csak arra valók, hogy egy hangverseny megszabta idejét segítsenek kitölteni az ünnepelt művésznőnek."
Forrás: (Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 15. sz. április 12.)