Molnár Aladár

Molnár Aladár "Neve ekkor már az irodalomban is a jó hangzásuak közé tartozott. A Prot. Egyh. és Iskolai Lapokban közlött számos bölcsészeti s irodalmi dolgozaton kívül, átdolgozta Erdmann Lélektanát, elkészítette s kiadta a Bölcsészet Történetének első részét s bölcsészeti dolgozataiért 1867-ben a magyar akadémia tagjává is választatott, hol székét. Külön tudomány-e a bölcsészet czimü értekezéssel foglalta el, melyben a phílosophia önálló mivelésének jogosultságát vindikálta. Egészsége némileg helyre állván, nagyobb utazást tett Német-, Svájcz- és Felső-Olaszországba, tanulva és tapasztalatokat gyűjtve mindenütt, a tudomány-, művészet-, intézmények körül, különös gondot fordítva a közoktatás ügyére, mely mint tanárnak különösen kedvencz s választott tárgya volt."
(Forrás:Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 32. sz. augusztus 9.)