Szathmáry-Laczkóczyné

Szathmáry-Latkóczyné "De nagy tévedés volna azt állítanunk, hogy a mi művésznőnk csak e szerepkörre szoritkozott, vagy csak erre engedte magát szoríttatni: játszott ő mindent, a mit neki osztottak, s egyátalában soha sem volt az igazgatók oly ijesztő réme, kik azt nem szeretik játszani, a mi nekik vak, s azt szeretnék mindig játszani, a mi nem nekik való, s addig válogatnak, míg vénre nincs miben válogatni, hanem maguknak is kell válniok. Ő nem válogatott sokoldalúsága képesítette, hogy a hézagukat pótolja, a hiányzókat helyettesítse jártassága s ügyessége megóvta attól, hogy a kezébe adott szerepet elrontsa s azt lehet mondani mindazokban a szerepekben helyén, volt, melyek matronaszerű külsejével nem ellenkeztek. E szerint legkitűnőbb volt ugyan mindig a vígjátékokban, de a komoly drámákban is folyvást talált szerepkört, sőt némely tragikai szerepben is sikerrel mérkőzött meg ez utóbbiakhoz nem is hiányzott nála sem a fölfogás, sem az érzés, szenvedélyesség, mint inkább a hang ereje és terjedelme."
(Forrás:Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 43. sz. október 25.)