Az északsarki expediczió élményeiből

Osztrák-magyar északsarki expediczió: Krisch gépész temetése "Harmadik rajzunk szomorú jelenetet ábrázol : Krisch gépész temetését. Krisch már huzamosb idő óta gyöngélkedett végre súlyosan megbetegedett s a tüdővész nemsokára el is ragadta hű bajtársai köréből. "Ott temettük el őt" - irja Orash- "égbe nyúló sziklák közé, 1874 márcziusának egyik napján. E nap elég barátságtalan volt. A kezdetben gyönge hóvihar, később irtóztató zivatarrá nőtte ki magát. Kis menetet képeztünk, a mely a hajóról a sziklahegyek felé tartott. Elől hat ember húzta a szánt, melyen a durván összetákolt koporsó nyugodott erre az osztrák-magyar tengrész-lobogó vala kiterítve. Vállukon fegyverrel követték a szánt a két főtiszt és a legénység. A hó kavargott előttünk s a szélvész arczunkba vagdosá a jeges hópelyheket, a mint lassan tova lépdeltünk. A sir számára meghatározott helyen megállapodtunk. A koporsót a sziklatömbök közé toltuk, azután köveket és szikladarabokat hengergettünk rá s végre egy keresztet tűztünk föléje, melyen a megboldogultnak neve és halála napja volt felírva. Ott nyugszik elhalt társunk,távol hazájától jég- és hóboritotta vidéken csak a hajó áll közel hozzá, mely őt oda vitte, hanem az is teljesen kihalt és el van hagyatva.""

(Forrás: (Vasárnapi Ujság 1863. 10. évf. 2. sz.))