Egy újjá született ország

A polgárosodás Japánban "Japán újkora semmiből sem ítélhető meg jobban, mint mostani császárjának, a Mikadónak vagy Tennónak egész magatartásából, ki korábbi regeszerü zárkózottságából teljesen a nyilvánosság terére lépett ki. Mennyivel másképen volt hajdan s mennyivel másképen van most! A Mikadót, ki jog- és törvényszerinti törzsfáját sokkal messzebbre és magasabbra tudja fölvinni, mint akármelyik európai uralkodócsalád, ezelőtt az istenek utódának és a "legszentebb felségnek" tartották, ki alattvalóira nézve mindig láthatatlan volt, mint a legfőbb lény maga. A "nap ősunokája" elkülönitve s csakis Dairi-udvaronczai és nejei által környezetten álmodozás és édes semmittevés közepette élte át untató etiquette-szabályokkal körülfont napjait, Kiotó fővárosában, mig a polgári és politikai kormányzás a Yedoban székelő erélyes Szjogun kezeiben nyugodott. Ama hódoló utazások, melyeket az adóköteles hollandok a XVII. században .1 apán-ban tettek, Kiotóba is elvezette őket, de még álmukban sem volt szabad olyasmire gondolniuk, hogy az istenutód arczát megpillanthassák, avagy csak fényes palotája küszöbén is átléphessenek."

(Forrás: Vasárnapi Ujság 22. évf. 21. sz. (1875. máj. 23.))