A török parlament megnyitása a Dolma-Bagdzse palota nagy tróntermében

A török parlament megnyitása a Dolma-Bagdzse palota nagy tróntermében
1877. márczius 19-én. Az uj alkotmány rendeletéből, melylyel Abdul Hamid szultán a török nemzetet a múlt év utolsó havában megajándékozta, f. évi márczius 19-kén ült össze a legelső török országgyűlés Konstantinápolyban. Az uj törvényhozó testület, mint Európa többi alkotmányos államaiban, két kamarából áll: a képviselőházból, melyet általános szavazatjoggal választott követek alkotnak, minden 100,000 lakóra egy követ jutván és az államtanácsból (felsőház), melyet a szultán által kinevezett tanácstagok képeznek. A tagoknak teljes véleményszabadság és szavazatjog van biztosítva, s bár a szultán fenntartá a maga részére azt a jogot, mely szerint a véleménye szerint káros és veszélyes törvényjavaslatokat visszadobhassa és a tanácsnak jogában áll minden "alkotmányellenes" törekvés ellen tiltakozni, a törvényjavaslatok kezdeményezésének és tervezésének joga mégis egyenesen és kizárólag a követek kamaráját, illetőleg a minisztériumot illeti.
A török országgyűlést az említett napon személyesen nyitotta meg a szultán egy hosszú beszéddel a Dolma-Bagdzse palota nagy termében, s a következő napon a követek már rendes ülést tartottak, egyelőre csak a kereskedelmi minisztérium egyik termében, melyet e czélra engedtek át, addig, míg a parlament számára egészen külön megfelelő helyiségről gondoskodhatnak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. április 22.)