A háboruból

A háboruból: Elöörsi csatározás Plevna előtt. "Előőrsi csatározás!" - igy szokták nevezni ama kisebb-nagyobb jelentőségű összetűzéseket , melyek olyankor, mikor két - csatára kész - hadsereg farkasszemet néz egymással, nem csak mindennap, hanem naponként többször is elő szoktak fordulni. Minden nagyobb ütközetet ily előőrsi csatározások előznek meg. A két, harczolni készülő fél lovasságából egy-egy csapat kiválik, s kémszemlére indul az ellenség által elfoglalt területre. Ha ilyenkor ellenséges lovasságra vagy gyalogságra bukkan, mindjárt kész a csetepaté.
Czélja az efféle kémszemléknek nem az, hogy azokból komoly csata fejlődjék, hanem az, hogy az ellenség hadállásai, számereje, a különböző fegyvernemhez tartozó csapatok és különösen az ágyuk elhelyezése, - melyek felől az ellenséget tévedésben tartani nagy fontosságú taktikai föladat, - pontosan kitudassék s a támadó parancsnok tájékozza magát, hol van az ellenség legerősebb állása, s melyik az a leggyengébb oldala, a mely felé a támadás leginkább biztat sikerrel.
E lovas kémszemlei csetepaté augusztus 30-án ment végbe Plevna előtt azon az estén, melyre az úgynevezett harmadik plevnai csata következett. A harczoló felek orosz huszárok és cserkesz lovasok voltak.
Hogy e két összetüzés alkalmával a törökök vonultak vissza, ez a körülmény nem gátolta meg azt, hogy a harmadik "plevnai nap" is a
törökök dicsőségét szaporítsa. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. október 7.)