Alvezérek a boszniai megszálló hadseregnél

Alvezérek a boszniai megszálló hadseregnél.Gr. Szapáry László. Gróf Szapáry László Pesten született 1831. nov. 22-én. Ama kevés magyar közé tartozik, kiket a katonai egyenruha iránti ellenszenv nem idegenitett el a katonáskodástól, nem mondott le azonnal, a mint a tiszti bojtot megnyerte, mint
számos honfia teve, hanem megmaradt a szolgálatban, hol a legmagasabb fokok
egyikére emelkedett.
1855-ben a király szárnysegéde lön, 1862-ben pedig az 1. önkénytes huszárezred
parancsnoka, melyből később a 13-ik, jászkun, huszárezred lőn. Mint ilyen vett részt 1866-ban az olasz hadjáratban, s ügyes taktikájával sikerült föltartóztatnia Cialdini tábornokot előnyomulásában s maga mégis csak jelentéktelen veszteséget szenvedett.
1869 őszén lőn vezérőrnagy s dandárparancsnok a XX-ik hadosztályban, melynek
1874-ben parancsnokává és altábornagygyá neveztetett.
E minőségben rendeltetett le még múlt év elején a Szávához, az ott fölállított figyelő
sereg élére.
Az altábornagy ez időszerint csak 47 éves. Bátor, jeles katona, ki számos rendjelét
érdemeinek köszönheti. 1862 óta nős, a midőn is összekelt a király főlovászmesterének, Grüne tábornoknak le­ányával, Máriával.(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. szeptember 15.)