Állatsereglet falun

Állatsereglet falun "No az oroszlánt, azt az oskolás gyerek is megismeri a bozontos sörényéről. Bizony szép kis czicza vájjon dorombolna-e, ha megsimogatnák? Ni most ásit! Tyhü, mekkora szája van, bele férne a tiszteletes uram feje magas, kalapostól. Olyan a foga, mint egy gyilok. A lenne legény, a ki ebbe a szájba, mikor ugy nagyra tátja, bele merné tenni a kezét. Hát e meg micsoda liba itt? De nagyra nőtt az istentelen. Aztán a szája alatt meg micsoda tarisznyája van. No ilyen fajta libát tarthatna: a Galambosné asszonyom, tudom istenem, kétszeres
árát is megkapná a heti vásáron. Vájjon mit eszik? Halat? Nem kukoriczát ? Ejnye de úri gusztusa van. Oda fönn meg egy majom hengerbuczkázik a levegőben. De furcsa! Olyan a képe, mint egy vén asszonyé. Azután a hátulsó lába is kéz neki. No az ugyan sokat tudna dolgozni, ha akarja. De persze nem akar abból is megél, hogy im nézik."

(Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 36. sz. szeptember 7.)