Báró Haymerle Henrik

Haymerle Henrik "Azt hiszszük, találkozik a valósággal az a föltevés, hogy ez a valami az Andrássy bizalma, kinek megkérdezése nélkül nem történhetett meg a jelölés. S ez alkalommal mondják épen az ő egyenes ajánlatára történt. A távozó külügyminiszter protekcziója tehát az, mely Haymerlét a külügyminiszteri székbe segiti. Lehetnek kitűnő tulajdonai, de azokról eddig keveset tudott a világ. Szépen beszél francziául s alaposan ismeri a nemzetközi jogot, - ezért lett a monarchia harmadik megbízottja a berlini kongresszusson. Oly tulajdonok, melyek minden államférfiuban kívánatosak, de még nem teszik ki az államférfiut. Még az is titok, hogy nagyköveti állását Rómában jól vagy rosszul töltötte-e be. Mondják, hogy a Quirinálban grata persona volt s az olasz nép is mely pedig ugyan görbe szemmel szokott nézni minden osztrákot a rokonszenv bizonyos
nemével viseltetett iránta s megéljenezte, mikor a király Passanante gyilkától szerencsésen megmenekülvén, Haymerle kiállt a nagyköveti palota erkélyére s a nép ujjongása között kendőt lobogtatott a király
felé."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 37. sz. szeptember 14.)
Forrás
OSZK EPAKapcsolódó
Eredeti adatok
- Cím
- Vasárnapi Ujság
- Megjelenés
- Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 37. sz. szeptember 14.
- Formátum
- hetilap