Népvándorláskorabeli lovas vitéz

Népvándorláskorabeli lovas vitéz

Népvándorláskorabeli lovas vitéz a nagyszentmiklósi arany korsón. A nagyszentmiklósi kincset 1799-ben találták Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Románia) határában. 1799. július 3-án egy szerb szőlősgazda árokásás közben különleges leletre bukkant. A kincs 23 aranyedényből áll, összsúlyuk majdnem 10 kg. Előkerülése óta eredete heves viták tárgya volt, mivel az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet a kaganátus végnapjaiban rejthettek el. 1799. október 1-jén I. Ferenc magyar király intézkedésének eredményeként került a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba. Jelenleg a bécsi Szépművészeti Múzeumban (Kunsthistorisches Museum) őrzik. Magyarországon a kincset először 1884-ben állították ki, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten. Legutóbbi szakszerű feldolgozása Bálint Csanád nevéhez fűződik. Az aranyedényeken számos rovásfelirat látható.
(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyszentmikl%C3%B3si_kincs)

#grafika#avar-kor#népvándorlás#nomád népek#lovasság#illusztráció#kalandozások kora#korsó#műtárgy
Kapcsolódó
Eredeti adatok
Cím
Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon
Szerző
szerk. Szendrei János
Megjelenés
Budapest : Kereskedelemügyi minister, 1896
Formátum
katalógus
Megtekintés a DKA oldalán