Japáni nők

Japáni nők. A japáni nő, - irja a keletázsiai osztrák-i magyar expediczió egy Japánban is megfordult magyar tagja, - termetre alacsony kiálló arczcsontjai, pisze orra, ferde szeme, keskeny, fölfelé hajló fekete szemöldökei azonnal elárulják mongol eredetét.
Sűrűn omlik le a hosszú fekete haj válláikon s nincs szükségök vendéghajra, hogy gazdagon ékesítse fejőket, mikor föltornyozzák s tőralaku hosszú tűvel megtüzik. A finom karok, az apró kezek, a mindig látható piczinyke láb, - mely nincs elnyomorítva, mint a khinai nőknél, de alig nagyobb, mint nálunk egy gyermeké, - mutatják a faj nemes voltát.
Szájok csókra termett, picziny, szép metszetű s a leányoknál szép fehér fogsor emeli kellemes hatását de a nő, mihelyt férjhez megy, épen feketére kénytelen festeni fogát. Kezéből soha sem hiányzik a legyező. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. ápril 25.)