Csendélet Alcsuthon

Az alcsuthi-parkból - Csalogány-liget "A Mély-utból egyszerre mosolygó tisztásra bukkan ki az ember, mint mikor az erdőben félreháritva a gallyakat, hirtelen erdei rétet ér. A réten tul fiatal fenyő-ültetvény borítja egy halk emelkedésű domb oldalát. Milyen lesz ez, ha egyszer felnő, sóhajos nehéz ágaival, balzsamos árnyékával borítva el a nagy területet, melyet elfoglal! A fenyőültetvényen gyalogút vezet keresztül, mely a domb tövében egyszerre ismét sziklák közé szorul s bevezet egy sajátságos
medenczébe, mely amphitheatrumszerüleg mélyed, közepén ugrókut vízsugarát szökeltetve a magasba. Annak a napsugárban ragyogó gyöngyei apró hullámokat verve hullanak a kis tóba, melynek átlátszó
vizében virgoncz aranyhalak csillámló játéka foly. Minden oldalon, a merre tekintünk, kő és szikla, több ölnyire emelkedő párkányt alkotva, s abba a hitbe ejtve a medencze mélyén állót, hogy ott a párkányon tul, mely most elzárja a láthatárt, ki tudja, minő havasi táj terül, eget verő, havas ormu tetőivel."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 18. sz. május 1.)