Az észak-amerikai szabadságharczból

Az észak-amerikai szabadságharczból. - A csapatok bevonulása New-Yorkba 1783-ban. Képünk a diadalmas hadsereg bevonulását ábrázolja. Előre is megjegyezzük, hogy az azon bemutatott alakok közt nincs Washington, kit olvasóink nagy része bizonyosan keresni fog. Az amerikai függetlenségi harczok e messze kiemelkedő alakja a béke kihirdetése után nem akart többé szerepelni mint hadvezér s ezért Clintonnal, New-York állam ujonan választott kormányzójával és a polgári hatóságok többi tagjaival a katonák után lovagolt be a városba. Képünk azonban csak a katonai bevonulást tünteti föl s ennek élén Jackson Henrik dandártábornok és Knox Henrik ezredes, a függetlenségi harcznak különben szintén kiváló alakjai láthatók. Az amerikai, vagy az akkori elnevezés szerint "kontinentális" hadsereg bevonuló része mintegy nyolczszáz főből állott. Képünk is mutatja, hogy a függetlenségi harcz hadserege nem volt valami parádé-csapat rongyos, tépett, sebesült alakok fordulnak elő benne, kiken meglátszik, hogy csatatereken jártak, mint meglátszott annak idején a mi szegény honvédeinken. A hadsereg zöme már ekkor szétoszlott, mivel a gyarmatosok a függetlenség megnyerése után gazdaságaikhoz tértek vissza. A kis csapat New-York lakosságának lelkes éljenzése közt vonult be a városba s a mai Broadway alsó részéhez közel fekvő György-erődhöz ment. Itt megvárva Washingtont s a polgári menetet, hivatalosan átvették az erődöt, feltűzték az amerikai lobogót s az elfoglalt angol ágyutelepről tizenhárom diszlövést tettek, melyet az akkor a szomszéd kikötőben még ott levő angol katonák is hallhattak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1883. deczember 16.)