Zemlényi Dávid czímere 1418

VI. (XXXI.) Zemlényi Dávid czímere 1418. Az oklevél, Zsigmond király idejében egész szokatlanul, nem mondja, hogy Zemlényi Dávid ezt a czímert kérte hanem a szöveg azt sejteti, hogy annak formája is a király elhatározásából ered. Ez a czímerkép pedig művelődéstörténeti szempontból nem érdektelen. A vadászati czélokra kitanított sólymot mutatja be a szokásos felszereléssel. A sólyom fején karmazsin-bőrből készült sapka van, melylyel azért takarják el szemeit, hogy vadászat alkalmával a döntő pillanat előtt a sólyom figyelmét semmi se kösse le. Mihelyt a vad felriadt, a vadász a czímerképen is látható bojtos zsinór segítségével lerántja a sapkát a sólyom fejéről s ez egyenesen a vadra repül. Közelfekvő a feltevés, hogy a sisakdíszben lévő tollas süveg a királyi solymárok öltözetéhez tartozott.

Az armális szövege nem mondja meg, mi volt a már nemesi állapotban lévő fő czímerszerző érdemeiről csak általánosságban emlékezik meg, hogy a királyt lombardiai, franczia-, angol- és németországi útjaira elkisérte és költséget, fáradságot nem kímélve szolgálta királya érdekeit. Lehetséges, hogy korábban az udvartartásnak volt tagja és a vadászsólyom, mint czímerkép, előbbi udvari tisztére utal.

A czímeradományban Dávidon kívül részes nagybátyja és egy rokona is. Úgy látszik, ezek ez időtájt összes élő tagjai a Zemlényi-családnak, melynek multjáról ez egy nevezetes oklevél adatain kívül vajmi keveset tudunk.

(Forrás: Wikipédia)