A Kistárkányi-család czímere 1434

XVI. (XLI.) A Kistárkányi-család czímere 1434. Kistárkányi Dénes 1434. december 23-án Pozsonyban Zsigmondtól kapott címert testvéreival és atyafiaival Jánossal, Benedekkel, Osvalddal, Andrással.
A jelenetes czímer valósággal beszél, elmesél egy epizódot, mely a czímerszerzővel megtörtént. Szinte kiolvassuk a képből, hogy Kistárkányi Dénest éjjel, álmában meglepi egy farkas és ő ilyen pőrén, éjjeli pongyolában, egy szál karddal és puszta kézzel diadalmasan megküzd vele. A festő e jelenetet a maga teljességében, a czímerszerzőt arczképszerű hűséggel ábrázolva, veszi fel a czímerbe, mig a sisakdíszben az átélt küzdelmet csak részleteiben, és némileg módosítva, ismétli. Ügyességre vall, hogy e jelenetes és jelentéses sisakdíszt kisegítő gyanánt választott szárnyon alkalmazza másrészt azonban nem helyes, hogy a pajzsot túlságosan magasnak és keskenynek rajzolta. A kép jelentéssel bíró és arczképszerű hűségre törekvő czímereink közt - igaz, a heraldikai szépség rovására - kiváló helyet foglal el.

Kistárkányi Dénes az oklevél szerint leginkább azzal szolgált rá a király kegyelmére, hogy urát császárrá történt koronáztatásakor útjaiban kisérte. Jelen volt Milanoban, hol a lombard vaskoronával és Rómában Szent Péter templomában, hol IV. Eugén pápa a császári koronával övezte Zsigmond fejét. Érdemeiért rokonai is részesek a czímeradományban.
(Forrás: Wikipédia)