Bátori Schulcz Bódog

Bátori Schulcz Bódog Bátori-Schulcz Bódog más forrásokban Bátori-Sulcz Bódog (Körmöcbánya, 1804. január 4. - Garamkövesd, 1885. március 8.) honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tüntette ki magát.

Édesapja, Schulcz Antal az osztrák hadsereg mérnökkari őrnagya volt, később a körmöcbányai bíróság tagja. Édesanyja az Erdélybe való Benkó Jozefa volt. A családnak őt saját gyermeke volt, de emellett árvákat is neveltek.

Kassán a premontreiknél tanult, majd elvégezte a bölcsészeti és jogi egyetemet is, megtanult latinul, németül, olaszul és franciául. 1824. januárjában lépett a császári hadseregbe, hadapród lett a Bakonyi-ezredben. Alakulatával először Besztercebányán, utána Komáromban állomásozott. Innen Gollenhofer Ignác századába helyezték át, Milánóba. Fokozatosan halad a ranglétrán 1836-ban dandárnoki hadsegéd lett. 1839-ben a gránátos zászlóaljhoz került át, ahol felettese Damjanich volt. 1841-ben Budára került, raktárparancsnokként. 1844-ben 160 emberével együtt Pago szigetére vezényelték, ahol a sóaknák őrzése volt a feladatuk. 1845-ben Lévára került, hol 16 hónapig szolgált hadfogó parancsnokul, majd Zárára került.

(Forrás: Wikipédia)