Kettős napudvar

Kettős napudvar "Több izben volt már alkalmunk bemutatni olvasóinknak a nap- és hold-udvarok jelenségét, melyek magokban nem ritkák, de kettős, vagy épen hármas alakjokban nem tartoznak a mindennapi látványok közé.
A nap és hold udvarait a magasan járó, ugynevezett cirrus-, vagy pehely-felhők szokták okozni. Minden ismert felhő-alakok közül ezek járnak legmagasabban, s néha 30-40,000 lábnyira emelkednek a föld felszine fölé. Magok az ismeretes bárány-felhők ezeknek egyik faját képezik. Oly magasságban, a melyben ezek járnak, minden vizgőz azonnal lecsapódik s apró hópelyhek alakját veszi magára, melyek többnyire kristályos alakuak és szabályosak. Ha az ily felhőréteg a nap vagy a hold elé vonul, akkor a belőlük jövő fénysugarak a hójegeczek által edtérittetnek eredeti irányuktól, mint műnyelven kifejezni szokás: megtöretnek. ... A mint kettős szivárványok képződhetnek, ugy képződnek néha kettős hold- vagy nap-udvarok is. A két udvar egészen önállóan is képződhetik, ugy hogy középpontjuk nem egy helyen fekszik. Ilyenkor a két udvar érinti vagy átmetszi egymást.
Ez alkalommal egy ilyen kettős udvarnak a képét mutatjuk be olvasóinknak, melyet mult hó 25-ikén észleltek a saint-maure-i csillagvizsgáló intézetben, s melyet ezen intézet igazgatója, Renou lerajzolt."

(Forrás: Vasárnapi Ujság (31. évf. 17. sz. (1884. ápr. 27.))