A kőszénbánya-munkások életéből

A kőszénbánya-munkások életéből.: Mozgás szűk helyen. Lyukfurás robbantásra. Megtörténik, hogy némely bányákban a kőszénréteg alig husz-huszonnégy hüvelyk vastagságú. Mit csináljon ilyenkor a bányász, hogy eléfelé mozoghasson? A problémát, ha nem is valami kényelmesen, de elég praktikusan oldják meg, a mennyiben kis szekereket használnak, melyeken a bányász arczczal dől végig és lábahegyével tolja magát előre. Ily jelenetet is mutat egyik képünk, melyen a mellett csákányát is felhasználja a munkás, hogy odább tolja magát.
Mikor a kőszén a telérekben körülbelől öt láb mélyen ki van véve, akkor a bányamunkás ahhoz a fogáshoz folyamodik, melyet újra más képünk tüntet fel. Lyukakat fúr vízszintes irányban a szénrétegbe, lehető közel a boltozathoz, s aztán lőporral felrobbantja, mire a leszakadt tömegeket elhordják. Természetes, hogy ez eljárás veszélyessége nem csekély. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. április 4.)