Kereszttűzben

Kereszttűzben. - Bihari Sándor festménye. Emlékezetes festményt mutatott be az országos kiállítás műcsarnokában is tavaly. A technikában már ekkor jót haladt, a kifejezésben biztosabb lett, az alakok erőt nyertek. "Kereszttűzben" czíme az életképnek. Katonák harcza ez egy csinos menyecske ellen, a ki vásárról jövet betéved egy korcsmába. Kosarát, korsóját letette a legközelebbi asztal végénél, leült egyet pihenni, egészen külön. Hanem a csárdában épen huszárok vannak. Szemet szúr a menyecske, megkezdődik az atak körülfogják. Különösen tüzel rá az a huszár, a ki szemben telepedett le vele. A menyecske csak hallgatja a sok dévajságot. Nem haragszik egy csöppet sem, hanem nevet hozzá, a száját is elfedi a kézbeli keszkenőjével, a mint parasztleány, parasztasszony szokta, ha szégyenlösködni illik meg hát bizonyosan a piros szájáról is mondhattak valamit. A menyecske megzavarodott, vidám arcza nagyon beszédes és a képnek súlya is itt van. Nagy az elevenség a menyecske körül. A huszárok derekasan forgolódnak. Távolabb levő asztaltól kedvteléssel nézi az egészet egy vén paraszt, nagyot füstöl pipájából. Szinte látszik, hogy gondolja: hej, mikor én is fiatal voltam még. A háttérben a csaplárosné is figyel. Rossz csont a katona. A gyermek pedig a csákó, a kard meg a dolmány nézésébe van elmerülve. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1886. deczember 19.)