Mészöly Géza

Szénahordás "Leginkább kisebb alakú képet festett, ritkán nagyobbakat. És száz meg száz apró képet, tenyérnyi miniatűröket, melyekben azonban a természet képe olyan hű, mintha egy vízcsepp tükrözné vissza. E kis képeket nagyon szerette a közönség és Mészöly az utóbbi években ilyeneket festett legtöbbet. Betegsége alatt is még többet készített, hogy részt vehessen az októberben megnyílt mütárlaton. A lapunk mai számában bemutatott tájképei közt az Aratás előtt ezek közül való. A művész egyik utolsó festménye. Nem sokkal nagyobb az eredetiben, mint a hogy itt közöljük. Gyöngéden alkotott, bájjal festett egyik képecskéje, melyet tüzes napfény áraszt be, s a buza-vetés ragyog, mint az arany tenger"
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1887. 34. évf. 47. sz. november 20.)