Az önkéntes mentő-egyesület háza Budapesten, a Sólyom- és Markó-utcza sarkán

Az önkéntes mentő-egyesület háza Budapesten, a Sólyom- és Markó-utcza sarkán. A főváros egyik jeles képzettségű kerületi orvosában, dr. Kresz Gézában, fogamzott meg az eszme, hogy mentő-egyesületet alapít Budapesten. A nemzetközi orvosi kongresszusok alkalmával behatóan tanulmányozta a dolgot és négy évvel ezelőtt föllépett tervével, melyet a főváros hatósága kedvezően fogadott s az előmunkálatok befejeztével megalakult az önkéntes mentő-egyesület, melynek elnökéül sikerült megnyerni Andrássy Aladár grófot, a ki dr. Kresz Gézával, az egyesület igazgatójával, igazán odaadó buzgalmat és tevékenységet fejtett ki, hogy az új intézményt felvirágoztassa.
Ebbeli törekvésüket buzgón támogatta Mundy báró, a bécsi mentőegyesület nagyérdemű igazgatója, a ki több izben személyesen járt itt s nem csak jó tanácscsal szolgált, de a bécsi mentő-egyesület nyolcz tagját is leküldte Budapestre, hogy az itteni mentőket a gyakorlati működésbe bevezessék.
A kezdet szerény volt. A lipótvárosi templombazárban rendeztek be egy kis központi állomást, melyet sűrűn kezdtek látogatni a budapesti egyetem orvostanhallgatói, a kik az önkéntes mentő-egyesület tulajdonképeni működő tagjai lettek. Az egyesület úgy volt szervezve mindjárt megalakulásakor, hogy az orvosnövendékek végezzék a mentő szolgálatot, a mi által nemcsak jót cselekesznek, de egyúttal bizonyos orvosi tapasztalatra és gyakorlati készültségre tesznek szert.
A mentő -egyesületnek ma már saját otthona, illetőleg háza van a főváros egyik legszebb helyén a Sólyom- és a Markó-utcza sarkán. Ez a kétemeletes kis palota, melynek rajzát mai lapunkban bemutatjuk, Quittner Zsigmond műépítész tervei szerint épült, s az épület maga 60 ezer és fölszerelése 15 ezer forintba került. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. április 5.)