A magyar országgyűlés küldöttsége Windischrätznél a Bicskei kastély termében 1849 január 4-én

A magyar országgyűlés küldöttsége Windischrätznél a Bicskei kastély termében 1849 január 4-én
Bécsben 1849-ben kiadott kőrajz A Windischgrátz herczeg főhadiszállása 1849 január 4-én Bián volt, három órányira Budától az 1. hadtest Tétényben és Promontoron, a 2-ik Budaőrsön és környékén, a 3-ik Bián és az ide tartó vonalokon. Ez állodásból történik holnap az előnyomulás Buda felé. Az 1. hadtestnek Martonvásárról Tétény felé előnyomulása közben közel Hamzsabéghez e hó 3-án a bánnak (Jellasicsnak) összeütközése volt az ellenséggel, mely néhány ágyúüteget vontatott a magaslatokra s azokkal a tüzelést megkezdte. Az 1. hadtest rendkívül hevesen viszonozta s a hadtestparancsnok azonnal balra indítá rajokban a Hartlieb-hadosztályt. veszélyeztetvén ezzel az ellenfél visszavonulási vonalát, annyival inkább, mivel a Bián állomásozó 2. hadtestből is kiküldetett jobb felé az itt levő lovasdandár. A magyarok Promontor felé vonultak vissza, melyet ma hagytak el, megszállván a budai magaslatokat. Tegnap Bicskén a magyar országgyűlésnek egy küldöttsége jelentkezett, mely gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnökből, Lonovics püspökből, gr. Mailáthból és Deák volt miniszterből állt. A küldöttség, mint ilyen el nem fogadtatott s Batthyány grófot a herczeg maga elé sem bocsátá. Egész lakonikusan ki lön neki jelentve, hogy csak föltétlen alávetésről lehet szó s minden más ajánlat egyszer mindenkorra visszautasittatik. (XI-ik hadijelentés, eredeti német szövegből fordítva.)
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1891. szeptember 6.)