A szerb szkupstina ülése

A szerb szkupstina ülése. A világ összes parlamentjei között a szerb szkupstina vagy nemzetgyűlés a legfiatalabb törvényhozó testület. A szerb alkotmány ezelőtt négy évvel kevéssel Milán király lemondása előtt lépett életbe. Az új alkotmány 1888 deczember 22-étől van érvényben, s ez alkotmány alapján 1889 okt. 19-én ült össze az új szkupstina, melyben - az új alkotmány szerint - ez alkalommal volt képviselve először a szerb intelligenczia, mig előbb a nép által választott képviselőknek a parasztok, papok, és kereskedők képezték zömét. A végrehajtó hatalom a mostani alkotmány értelmében a király kezeibe van letéve, mig a törvényhozást a királylyal együtt a nemzetgyűlés gyakorolja. Ennek tagjait az összes adófizető lakosok minden három évben választják. Ezen kivül van még nagy szkupstina is, mely kétannyi tagból áll, mint a rendes nemzetgyűlés. Ebben csak a nagyobb alkotmányos kérdések tárgyaltatnak. A szkupstina mellett a tizenhat tagból álló szenátus vagyis államtanács is folyton ülésez.
A skupstina ez időszerint három nagy pártra oszlik : haladó, szabadelvű, és radikális pártra. Ezen pártok nem annyira bel-, mint inkább külügyi elvek szerint csoportosultak. A szabadelvű párt Ausztria-Magyarország felé húz, mig a radikálisok Oroszország kedvét keresik. A haladó-pártiak szintén Ausztria-Magyarország felé hajolnak, de inkább az ország belső ügyeivel, mint a radikálisok fellengző (Nagy-Szerbiát kívánó) tervével kivannak foglalkozni.
Jelen alkalommal bemutatott képünk a szkupstina üléstermét ünnepélyes alkalomkor mutatja. A teremben félkörben futnak körül a képviselők padjai, melyekben vegyesen ülnek a volt miniszterek, - Szerbiában akad elég ilyen, - papok, tanárok, ügyvédek, parasztok, többnyire egyszerű, mindennapi ruhájukban. Velük szemben az emelvényen áll Risztics régens, a királyi trónust jelképező baldachin alatt s tőle jobbra és balra állnak az ország nagyjai diszöltözeteikben, érdemjelekkel díszítve
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. február 12.)