A képregények

Elnevezése
Fajtái
Az amerikai képregénynek két tipikus fajtája van.
Képsor: általában három-öt képből álló, csattanóval végződő történet: ez a comic strip (vicces csík).
comic book: (képregény könyv), önálló, általában húsz-harminc oldalas füzetben megjelenő történet.
Története
Vitatott, hogy honnan és milyen régről ered a képregény.
Egyesek az egymást kiegészítő képet és szöveget tekintik elsődleges ismérvnek, mások a képek sorrendiségét és ezzel történetleíró képességét.
Vannak, akik a barlangfestményekben látják a képregények legkorábbi előképeit, mondván, hogy ezek is történeteket mesélnek el képek segítségével. Ez a párhuzamba állítás azonban kissé erőltetett, hiszen itt nem egymásba függő képek sorozatáról van szó,tehát a képregénynek nincsen köze a barlangfestményekhez.
A képregény, idegen szóval comics, amerikai eredetű elnevezés, amelyel a komikusra, szórakoztatóra utal.
Kezdetben a képregény egy elbeszélés egyszerű illusztrációja volt csupán, de hamarosan sajátos helyet vívott ki magának. A rajzokon léggömb vagy buborék formájú vonallal körülkerített nagy, fehér foltok tűntek fel, és a szöveget foglalták magukba. A képregény kezdetben humoros, innen kapta angol nevét, a comics-ot, és változatos témájú.
A képregény harmadik, sajátos típusa a manga( japánul annyit tesz: szeszélyes képek), ami a középkori japán festészet és a modern nyugati karikatúrák kereszteződéséből alakult ki.

A könyvnyomtatás elterjedésével megnyílt az út a grafikák, karikatúrák sokszorosítása és terjesztése előtt, elsőként angol földön.
Más, ebben a korban alkotó művészek Thomas Rowlandson, James Gillray, Jan Vandergucht és George Cruikshank.
Rowlandsonnak és Gillraynek tulajdonítják a szóbuborék mai formájának feltalálását. Rowlandson egyik 1782-es munkája, ami a napi politikát gúnyolja, a képsorok korai előképe. Munkássága népszerűsítette a képsort, mint elbeszélő módot.

17-18. század
A képregény minden műfajánál a keretezés segítségével olvasunk.
Így érthető az olvasó számára a történet.

1. Pillanatról pillanatra történő átmenet
2. Cselekményről cselekményre: A lényeges mozzanatokat jeleníti meg.
3. Szereplőről szereplőre: Párbeszédeknél használt.
4. Jelenetről jelenetre: Térben és időben nagyobb ugrás megy végbe.
5. Nézőpontról nézőpontra: A helyszín hangulatának érzékeltetésére.
6. Logikai ugrás: A képkockák között látszólag semmilyen logikai kapcsolat nincs.

Keretezés
Pókember (Spider-Man)
Rozsomák (Wolverine)
A Bosszú Angyalai (Avengers)
X-Men
Fenegyerek (Daredevil)
Fantasztikus Négyes (Fantastic Four)
Hulk
Vasember (Iron Man)
Transformers Az alakváltók
Amerika Kapitány (Captain America) stb.

Lucky Luke
Asterix
Hupikék törpikék
Werner
Góliát
Bobo
Tintin kalandjai
Pif

A hívó
Scrap
Spirál
Lencsilány
EpicLine Magazin
Nero Blanco Comix
Zap
Fekete-Fehér Képregényantológia

Híres magyar képregények:
Híres Európai képregények:
Híres Marvel-képregények(Marvel Comics)
Hogyan rajzoljunk Marvel képregény karaktert magyar